Elefántolás Balin

Elefántolás Balin

Nekünk a legnagyobb bajunk mindig az idővel van külföldön. Azon a napon, amikor elefántolásra indultunk Balin, akkor is ez volt a legnagyobb kihívásunk. Túl sok mindent szerettünk volna bezsúfolni egyetlen napba, pedig egy nap csak huszonnégy órából áll, nem lehet mindent egyszerre csinálni. Előzőleg lebeszéltük egy helyi sofőrrel, hogy vigyen minket körbe a szigeten. Reggel még lelkesen előadtuk neki, hogy „á, ugyan, olyan pici ez a sziget, mint Hajdú-Bihar megye”, lazán körbe járjuk egy nap alatt. Igen ám, csak nem számoltunk a közlekedés nehézségeivel. Balin tényleg minden közel van egymáshoz, a térképen legalábbis! 😀 Mivel kevés az autós közlekedésre alkalmas út, ha baleset történik, vagy bármi miatt bedugul az, amelyen éppen haladnunk, nincs kerülőút, órákat lehet vesztegelni a motorosok és az autók kígyózó sorában. Öt programpontot tudtunk bezsúfolni a napba: Uluwatut, az elefántolást Ubudban, a rizsföldeket Tegallalangban és Tanah Lot-ot naplementében.

 

Közlekedés Balin

Közlekedés Balin

 

Közlekedés Balin

Autósok és motorosok

Velünk volt a két kisgyerkőcünk Réka (7) és Dávid (4). Általában a programokat úgy találjuk ki, hogy ők se unatkozzanak. Reggel tettünk egy kiadósabb sétát Uluwatunál, majd rögtön továbbindultunk Ubudba, hogy az állatkertnél részt tudjunk venni egy húsz perces elefánt lovagláson. Igazi, élő, hatalmas nagy elefántokon! A gyerekek már hetek óta emiatt égtek lázban.

 

Uluwatu

Uluwatu

Az állatkert bejáratánál külön sorba állva lehetett megvásárolni a borsos árú jegyeket az elefántlovagláshoz. Cserébe viszont egy rövid séta után alig negyed órát kellett várnunk, hogy sorra kerüljünk. Vagy szuper jókor mentünk és oltári szerencsénk volt, vagy nem tudom, de örültünk nagyon, hogy így alakult.

 

Elefántolás

Várakozás az elefántra

 

Elefátolás

Indulás

 

Elefántkaraván

Elindult a karaván

A fiúk mentek elől, utána következtünk, mi lányok. A lovon lovaglás „kismiska” ehhez az élményhez képest. Nekem konkrétan görcsbe állt a lábam a végére, mert szuper okosan előre gondolkodva flip-flop papucsban indultam neki a napnak. Végig azon paráztam, mikor esik le a lábamról és látom utoljára a papucsomat.

 

Flip-flop papucs

A flip-flop papucsom

Réka egészen megszeppenve ült mellettem először. Hatalmas kilengést okozva, ide-oda lendítve minket lépdesett alattunk az elefántunk. Láttam Rékán, hogy kapaszkodik rendesen ő is, nehogy véletlenül leessen. A vezetőnk az elefánt fejrészén ült, onnan irányította az állatot, hogy merre menjen.

 

Próbálkoztam a tükörreflexes géppel néhány fotót lőni az előttünk haladó Apáról és Dávidról, no meg az elefántjuk popójáról, de öt perc kitartó munka után végül rájöttem: esélytelen. 😀 Klasszul sikerültek a képek: megörökítettem az elefánt bokáját, aztán apa feje búbját, a vezetőnk kalapját hátulról és egy-egy hozzánk csapódó ágat. De azért lettek jó képek is, nézzétek csak:

 

Elefántolás

Apa és Dávid

 

Elefántolás

Mi

 

Elefántolás

Mozgó jármű előttünk

 

Elefántolás

Sok-sok elefánthátsó

Ha van kedved, írd meg a véleményedet!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.