Elefántolás Balin

Elefántolás Balin

Nekünk a legnagyobb bajunk mindig az idővel van külföldön. Azon a napon, amikor elefántolásra indultunk Balin, akkor is ez volt a legnagyobb kihívásunk. Túl sok mindent szerettünk volna bezsúfolni egyetlen napba, pedig egy nap csak huszonnégy órából áll, nem lehet mindent egyszerre csinálni. Előzőleg lebeszéltük egy helyi sofőrrel, hogy vigyen minket körbe a szigeten. Reggel még lelkesen előadtuk neki, hogy „á, ugyan, olyan pici ez a sziget, mint Hajdú-Bihar megye”, lazán körbe járjuk egy nap alatt. Igen ám, csak nem számoltunk a közlekedés nehézségeivel. Balin tényleg minden közel van egymáshoz, a térképen legalábbis! 😀 Mivel kevés az autós közlekedésre alkalmas út, ha baleset történik, vagy bármi miatt bedugul az, amelyen éppen haladnunk, nincs kerülőút, órákat lehet vesztegelni a motorosok és az autók kígyózó sorában. Öt programpontot tudtunk bezsúfolni a napba: Uluwatut, az elefántolást Ubudban, a rizsföldeket Tegallalangban és Tanah Lot-ot naplementében.   Közlekedés Balin   Autósok és motorosok Velünk volt a két kisgyerkőcünk Réka (7) és Dávid (4). Általában a programokat úgy találjuk ki, hogy ők se unatkozzanak. Reggel tettünk egy kiadósabb sétát Uluwatunál, majd rögtön továbbindultunk Ubudba, hogy az állatkertnél részt tudjunk venni egy húsz perces elefánt lovagláson. Igazi, élő, hatalmas nagy elefántokon! A gyerekek már hetek óta emiatt égtek lázban.   Uluwatu Az állatkert bejáratánál külön sorba állva lehetett megvásárolni a borsos árú jegyeket az elefántlovagláshoz. Cserébe viszont egy rövid séta után alig negyed órát kellett várnunk, hogy sorra kerüljünk. Vagy szuper jókor mentünk és oltári szerencsénk volt, vagy nem tudom, de örültünk nagyon, hogy így alakult.   Várakozás az elefántra   Indulás   Elindult a karaván A fiúk mentek elől, utána következtünk, mi lányok. A lovon...
Hogy kerültünk két gyerekkel Szingapúrba, Balira és Kambodzsába?

Hogy kerültünk két gyerekkel Szingapúrba, Balira és Kambodzsába?

Afrika északi részét és Törökországot leszámítva még soha nem jártunk Európán kívül, ezért régóta érett bennünk az elhatározás, hogy megnéznénk már egyszer milyen világ is vesz körül minket. Van két gyerkőcünk, Réka hét éves, Dávid négy. Mindenki szerint túl picik egy Európán kívüli utazáshoz. Szerintünk viszont nem a kor számít, úgyhogy nem gondolkodtunk, amikor a repülőjegyet foglaltuk. (Bár az is hozzá tartozik a dologhoz, hogy nem is nagyon lett volna kire hagyni őket, de ha lett volna sem mentünk volna nélkülük.) Európán belül eddig is sokat utaztunk, vittük őket kocsival, vittük őket repülővel, no, de nem ilyen hosszú útra, amire idén, július 14-én vállalkoztunk. Talán május lehetett, amikor elkezdtünk gondolkodni azon, hová menjünk nyáron, mit lenne érdemes megnézni és megmutatni a gyerekeknek. Sorra vettük a tipikus európai nyaralóhely ötleteket: Olaszország, Görögország, Horvátország. Aztán rájöttünk, hogy már mindenhol jártunk legalább háromszor, és feltettük magunknak a kérdést: minek költenénk még egyszer ugyanarra az úti célra, mikor rengeteg hely van a világban, ahol még nem jártunk. Ráadásul az Európában megszaporodó terrortámadások miatt is jobbnak gondoltuk kicsit elmenni innen, valahogy idén nyáron nem éreztük biztonságosnak Európát. Elkezdtem repülőjegyeket nézegetni az interneten. Akkor még nem hallottam az Utazómajom oldaláról és a Repjegyportálról, egyszerűen csak elkezdtem lesni a repülőjegy árakat a Skyscanneren. Nagy vágyam lett volna Amerika.  De sajnos a nyári időszakra nem voltak túlságosan olcsók oda a repülőjegyek. Álmomban sem gondoltam volna, hogy Ázsiába fogok először utazni. Bár hozzáteszem, mindig is vonzott Ázsia, pontosabban annak egy kis szelete: Kambodzsa. Egy barátnőm több évet élt ott a családjával és nagyon tetszett az, amit az országról, az ott élőkről, a khmer kultúráról és Angkorról mesélt. Ez...