Szingapúr éjjel

Szingapúr éjjel

Őszintén megvallva mielőtt idén nyáron ellátogattam Szingapúrba, nem sokat tudtam erről a fantasztikus városállamról. Na jó, annyit azért tudtam, hogy Ázsiában van, de lila gőzöm nem volt arról például, hogy ez a világ egyik legtisztább városa, hogy hihetetlen magas színvonalú az oktatás és hogy egy csomó szabály van, amit kötelező betartani. Csak, hogy egyet kiragadjak a sokból: nem szabad rágógumit bevinni az országba. Sőt, vásárolni sem lehet rágót egész Szingapúr területén. Nem szabad enni és inni a metró, azaz az MRT territóriumában, a szabályt sértőkre súlyos pénzbüntetést szabnak ki. Ezért cserébe viszont klinikai tisztaság, rend és biztonság várja az idelátogatókat.   Arra gondoltam, a mai bejegyzésemben ezúttal nem a nappali Szingapúrt mutatom meg nektek, hanem az éjszakait. Nézzétek csak, milyen gyönyörű!!   Gardens by the Bay   Szuper fák   Még több szuperfa   Szingapúr zöld kivilágításban   A Garden by the Bay parkban sétálva határozottan olyan érzésem támad mindig, mintha száz évet előreszaladt volna velem az idő. Ez a futurisztikus élmény az egész városra jellemző. Rendkívüli a modernség, a technológiai fejlettség az élet minden területén.   A szuperfákból soha nem elég   Gyalog út a levegőben   Marina Bay Sands Hotel   A Marina Bay Sands a világ egyik leghíresebb luxus hotele. A felhőkarcoló tetején, a három épülettömböt összekötő hajó alakú tetőrészben kapott helyet az ún. Infinity Pool. Ez egy hatalmas medence, melyet csak és kizárólag a hotel vendégei használhatnak. Feszített víztükre egy bizonyos szögből nézve olyan érzést kelt, mintha a összeolvadna a horizonttal. Külső látogatóként külön jegyváltás ellenében fel lehet menni lifttel az épület tetejére, ami egészen feledhetetlen élmény. Ha Szingapúrba látogatsz, ezt a helyet ki ne...
Elefántolás Balin

Elefántolás Balin

Nekünk a legnagyobb bajunk mindig az idővel van külföldön. Azon a napon, amikor elefántolásra indultunk Balin, akkor is ez volt a legnagyobb kihívásunk. Túl sok mindent szerettünk volna bezsúfolni egyetlen napba, pedig egy nap csak huszonnégy órából áll, nem lehet mindent egyszerre csinálni. Előzőleg lebeszéltük egy helyi sofőrrel, hogy vigyen minket körbe a szigeten. Reggel még lelkesen előadtuk neki, hogy „á, ugyan, olyan pici ez a sziget, mint Hajdú-Bihar megye”, lazán körbe járjuk egy nap alatt. Igen ám, csak nem számoltunk a közlekedés nehézségeivel. Balin tényleg minden közel van egymáshoz, a térképen legalábbis! 😀 Mivel kevés az autós közlekedésre alkalmas út, ha baleset történik, vagy bármi miatt bedugul az, amelyen éppen haladnunk, nincs kerülőút, órákat lehet vesztegelni a motorosok és az autók kígyózó sorában. Öt programpontot tudtunk bezsúfolni a napba: Uluwatut, az elefántolást Ubudban, a rizsföldeket Tegallalangban és Tanah Lot-ot naplementében.   Közlekedés Balin   Autósok és motorosok Velünk volt a két kisgyerkőcünk Réka (7) és Dávid (4). Általában a programokat úgy találjuk ki, hogy ők se unatkozzanak. Reggel tettünk egy kiadósabb sétát Uluwatunál, majd rögtön továbbindultunk Ubudba, hogy az állatkertnél részt tudjunk venni egy húsz perces elefánt lovagláson. Igazi, élő, hatalmas nagy elefántokon! A gyerekek már hetek óta emiatt égtek lázban.   Uluwatu Az állatkert bejáratánál külön sorba állva lehetett megvásárolni a borsos árú jegyeket az elefántlovagláshoz. Cserébe viszont egy rövid séta után alig negyed órát kellett várnunk, hogy sorra kerüljünk. Vagy szuper jókor mentünk és oltári szerencsénk volt, vagy nem tudom, de örültünk nagyon, hogy így alakult.   Várakozás az elefántra   Indulás   Elindult a karaván A fiúk mentek elől, utána következtünk, mi lányok. A lovon...
Kirándulótipp: Visegrád gyerekekkel

Kirándulótipp: Visegrád gyerekekkel

Múlt vasárnap késő nyári idő volt, hétágra sütött a nap, harminc fokot lehetett mérni, de mi valahogy mégsem éreztük azt, hogy strandidő lenne, így inkább egy családi kirándulás mellett döntöttünk, mintsem hogy a Balatonra mentünk volna. A tervünk az volt, hogy elautózunk Visegrádra és egész nap bobozunk, aztán megnézzük a várat. És nagyon jól tettük, hogy oda mentünk, mert szuper klassz dolgokat lehetett ott csinálni. Elképedve láttuk, hogy a négy és fél éves kisfiúnk – aki egyébként száz méternél többet önállóan, saját lábon menve soha sehol nem tesz meg; nyilván mert apa nyakában utazni sokkal könnyebb – úgy vágtatott előre, mint akit puskából lőttek ki. Imádta a vár minden szegletét! Legalább ezernyolcszázszor hallottuk az „Ez mi?”, „És ez mi?” kérdéseket, mert minden érdekelte a legelső sziklától a legutolsó páncélzatig.   A kilátás A visegrádi vár Budapesttől mintegy negyven perces autóútra fekszik, kilométerekben számolva talán 40-50 km lehet. A bob pálya mellett 1000 Ft-os napidíj ellenében lehet parkolni. Megérkezve nem volt más dolguk, mint kiállni a sort, hogy jegyet tudjunk venni a bobozáshoz. Ez kb. fél órás várakozási időt jelentett, még szerencse, hogy épp a jegypénztár mellett üzemel egy fagyizó, így gyorsan elment az idő, hiszen meg kellett birkózni egy jó nagy adag csavaros fagyival. 😀 Következett a bobozás, háromszor kellett csúsznuk, mert egy csúszás nem csúszás, anya! Nézzétek csak, ennyire jó volt! 😀   Itt már nagyon izgultunk, hogy mi lesz!   Hamar utolértük apáékat is…   Indulás! Aztán következett az erdei kirándulás. Negyed óra az erdei ösvényen és meg is érkeztünk a várhoz. Közben nem győztünk ámuldozni, hogy mióta is ilyen szép innen az erdőből a kilátás??? El...
Kambodzsa igazi arca: a Tonle Sap tó és a híres úszófalu

Kambodzsa igazi arca: a Tonle Sap tó és a híres úszófalu

Régi álmom volt Kambodzsa, ezért nagyon boldog vagyok, hogy idén júliusban eljuthattam oda. Kambodzsa nevét hallva mindenkinek először Angkor, a romtemplomok, esetleg Pol Pot neve jut eszébe. Arra gondoltam, a mostani bejegyzésemben nem a tipikus túrista helyekről mesélek, hanem megosztom veletek a Siem Reapben, a Tonle Sap tónál tett kirándulásunk élményeit. Délután kettőkor szállt le a gépünk Kambodzsában. Fél négykor már a Prince d’Angkor Hotelben voltunk, ahová előzőleg szállást foglaltunk a Booking.com-on nem kevesebb mint 44.000 Ft-ért két éjszakára négy főnek (két felnőttnek és két gyereknek). A szoba tiszta volt és tágas, és a reggeli is elfogadható volt, nagyon meglepődtünk mi is, hogy ennyire olcsón ilyen klassz szállást találtunk egy öt csillagos hotelben. Csak ajánlani tudjuk. A Prince D’Angkor Hotel & Spa kertje Mivel két gyerekkel utaztunk, ezért a terv az volt, hogy másnap megnézzük Angkort és annyi, utána levő nap megyünk vissza Szingapúrba. Nem akartunk kockáztatni a híres-neves maláriás szúnyogok miatt. De abban a pillanatban, hogy elindult a taxi velünk a reptérről és arcul ütött minket Siem Reap bája, egyszerűen nem tudtunk a fenekünkön maradni, mennünk kellett, minél többet látni és kapni ebből a városból. A taxi sofőrünk, akivel a reptéren ismerkedtünk meg, felajánlotta, hogy elvisz minket a Tonle Sap tóhoz. Bizton állította, hogy nagyon jó program, érdemes megnézni. És igaza volt. A városon autóval végig haladva egy következtetést szinte azonnal levontunk: látszik, hogy francia gyarmat volt. Siem Reap Rendkívül érdekesek a cölöpökre épült házak az út mentén és a helyiek élete is merőben más, mint amit mondjuk Balin tapasztaltunk. Az utcák is sokkal tisztábbak és szerintem az emberek is sokkal kedvesebbek. Cölöpökre épült házak az út mentén...
Hogy kerültünk két gyerekkel Szingapúrba, Balira és Kambodzsába?

Hogy kerültünk két gyerekkel Szingapúrba, Balira és Kambodzsába?

Afrika északi részét és Törökországot leszámítva még soha nem jártunk Európán kívül, ezért régóta érett bennünk az elhatározás, hogy megnéznénk már egyszer milyen világ is vesz körül minket. Van két gyerkőcünk, Réka hét éves, Dávid négy. Mindenki szerint túl picik egy Európán kívüli utazáshoz. Szerintünk viszont nem a kor számít, úgyhogy nem gondolkodtunk, amikor a repülőjegyet foglaltuk. (Bár az is hozzá tartozik a dologhoz, hogy nem is nagyon lett volna kire hagyni őket, de ha lett volna sem mentünk volna nélkülük.) Európán belül eddig is sokat utaztunk, vittük őket kocsival, vittük őket repülővel, no, de nem ilyen hosszú útra, amire idén, július 14-én vállalkoztunk. Talán május lehetett, amikor elkezdtünk gondolkodni azon, hová menjünk nyáron, mit lenne érdemes megnézni és megmutatni a gyerekeknek. Sorra vettük a tipikus európai nyaralóhely ötleteket: Olaszország, Görögország, Horvátország. Aztán rájöttünk, hogy már mindenhol jártunk legalább háromszor, és feltettük magunknak a kérdést: minek költenénk még egyszer ugyanarra az úti célra, mikor rengeteg hely van a világban, ahol még nem jártunk. Ráadásul az Európában megszaporodó terrortámadások miatt is jobbnak gondoltuk kicsit elmenni innen, valahogy idén nyáron nem éreztük biztonságosnak Európát. Elkezdtem repülőjegyeket nézegetni az interneten. Akkor még nem hallottam az Utazómajom oldaláról és a Repjegyportálról, egyszerűen csak elkezdtem lesni a repülőjegy árakat a Skyscanneren. Nagy vágyam lett volna Amerika.  De sajnos a nyári időszakra nem voltak túlságosan olcsók oda a repülőjegyek. Álmomban sem gondoltam volna, hogy Ázsiába fogok először utazni. Bár hozzáteszem, mindig is vonzott Ázsia, pontosabban annak egy kis szelete: Kambodzsa. Egy barátnőm több évet élt ott a családjával és nagyon tetszett az, amit az országról, az ott élőkről, a khmer kultúráról és Angkorról mesélt. Ez...